Itt a vakáció, vége a sulinak, és ezzel együtt véget ért a horgásztilalom a kíméleti területeken, a pontyok miatt. Már nagyon vártam hogy a kedvenc helyeimre beállhassak, és dobhassak egy párat. Mivel Rengeteg balin rablást láttam , és nagyon ideges voltam, hogy nem dobhatok közéjük, úgy döntöttem, hogy tilalom utáni első célhalam, a balin lesz.
Reggel 4:42 re jött a busz és már indultam is a kis ágra. Gondoltam jól fent van a víz, és a nádasok is víz alatt vannak. Odafelé egy idősebb kollégától kaptam pár jó tanácsot, amiket igyekeztem megfogadni peca közben. Ahogy leértem a partra, elég keserves kép fogadott. Az egész víz állt. Nem folyt semerre, a nyárfaszösz,és a kivágott nád, egy fehér sz@rrá vastagodott a víz tetején. Szuper! Átmentem a híd másik oldalára, és onnan kezdtem a pecát. Láttam pár keszeg mozgást, a víz tetején, ezért feltettem egy nullás, arany színű, mepps körforgót, hátha van közöttük egy-két balin is.
Közben megérkezett, egy régi pergető barátom, egy haverjával, akik a túl oldali retekhalmot dobálták meg. Dobáltak még párat a híd alá, de nem hallottam hogy fogtak volna bármit is.
Próbáltam megdobálni, a mellettem lévő nádfal szélét, és a túloldalt. A kis körforgó pont az egyik lebegő nád darab mellett húztam el, amikor egy nagyon erőteljes rávágást éreztem, és már meg is volt az első hal. A vízben vergődés közben azt hittem egy kis domit fogtam, de sajnálatosan csak egy fiatal jász vergődött a kis hármashorgon. Nem voltam csalódott, pergetve még úgy sem fogtam jaszkót. Visszaengedtem a nád mellé a halat, és folytattam a dobálást.
Mivel a jász előtt is volt pár kapásom, fent hagytam a körforgót és azzal dobáltam tovább. Még mindig a nádfalat céloztam, mivel rengeteg ivadékhal volt a nádtőben. Véletlenül pont oda dobtam, ahol a jászt fogtam. Elkezdtem tekerni, megállítottam, hogy süllyedjen egy kicsit, majd megint megindítottam. Pont ott járt ahol az előző hal kapott, és ismét egy erős rávágás. Nagynak éreztem a halat, de nem balin volt, se nem jász. A felszínre húzva láttam, hogy egy bugyli csuka vágott oda a körforgónak. Nagyon küzdött, ezért hagytam, hogy kifárassza magát, mielőtt megfogom. Nem akartam a lip gripet használni, mert egy ilyen pici csukaszájba, nem lenne se neki, se nekem jó. A hal már egész szépen jött a víz tetején. Odahúztam, de ahogy meglátott, kidobta a szájából a körforgót, és lomhán elúszott. " Na nembaj, úgysem volt valami nagy".
Mivel hagyni akartam egy picit pihenni a helyet, elkezdtem a gyáli patak felé sétálni, hátha van egy üres hely ahonnan megdobhatom a balinrablásokat. Elég szépen rácsesztem, hogy finoman fejezzem ki magam. Az összes hely be volt állva, voltak egyesek aki csináltak maguknak egy kis lukat a nádba, papírollóval, hogy legyen helyük. ,,Na mind1... " Visszasétáltam, de már barátomék befoglalták a helyet ahol eddig dobáltam. ,,Egyre jobb! " Átmentem a csatorna túl oldalára, és onnan próbáltam meg a helykeresést.
Na ami engem fogadott :DD. Az utamban volt egy kis " sátorozás" amit pár sztinki hómlesz állított össze magának, a kellemes időtöltéshez. Hát ami ott volt... A műanyagszagú parázstól elkezdve, a hányáson át, az utamban lévő legyektől roskadozó csövesszarig, és sörös üvegekig minden. Itt egy kicsit begyorsítottam, és próbáltam nagy kerülővel, egy 16 lépés távolsággal elmenni mellettük. Visszatértem az ösvényre, és szembesültem vele, hogy milyen rég nem voltam lent.
Ahol két hónapja még áttudtam volna gurulni keresztbe, ott most egy kisebb esőerdő alakult ki. " Végre úgyis akartam egy saját kullancsot". Átvágtam a rengetegen, és kilyukadtam egy keskeny ösvényre. Az ösvény végén megtaláltam azt a helyet, ahol tavaly ősszel barátom a kis csukáját fogta. Elég rendesen be volt nőve, ezért elővettem a damilvágó ollómat, és megigazítottam a beállót. Az összes utamban lévő gallyat kioperáltam az útból, hogy minél több terem legyen dobni. A Dzsungelharc végeztével, elkezdtem megdobálni a nagy balinrablásokat, egy Rapala original floater Wobblerrel, mert ez hasonlított a legjobban az ott úszkáló kishalakra.
Elkezdtem a dobálást. Szinte a hal szájába dobtam a csalit, de egy apró jászt leszámítva, egy halat sem érdekelt a kis facsali. Kb. a negyediket dobhattam, majd lassan elkezdtem a part felé vontatni a csalit. Mikor a parthoz ért egyszer csak leakadt. Elkezdtem felvontatni a cuccot amikor egy hatalmas csukafejet vettem észre a wobbleremen. A hal tarkóját talán Fekete Laci átérte volna. Úgy remegtem, hogy a botot sem tudtam rendesen megfogni. A hallal egész 3 másodpercig néztük egymást, majd észrevette, hogy valami nem stimmel azzal a bánattal, ami a szájában van. A horog egyetlen ága tartotta, a 2,5 kg-ra saccolt krokodilt, és kérdés se volt hogy kirázza magából. Az előző kollégájához hasonlóan egy lomha fejrázással a partra dobta a csalimat, szinte kiröhögött, és lassan elúszott.
Közben barátom megjelent, és érdeklődött a helyzetről, elmondtam ami történt, és ő is regélt egy nagy balinról ami a mocsok alól úszott ki, és vert oda a haverja csalihalára, de nem lett meg. Úgy döntöttem hogy elindulok haza, mielőtt vízbe fojtom magam. Majdnem megfogtam a rekordcsukámat, de a hal másképp döntött.
Van még nap a vakációból, lesz még idő pecázni.
