Rengetegen szidták, a peremvárosit, hogy nincs benne hal, és borzalom a tó. Nemrég apám nagybátyja fogott egy pisztrángsügért, amire fölkaptam a fejem, és én is ki akartam menni szerencsét próbálni. A mai nap tökéletesnek bizonyult.
Apám, és nagybátyám leültek keszegezni, én pedig elindultam a nagyszájúak nyomába. Szerkó összerakás közben, egy hosszú árny suhant el előttem a sekély vízben. Ilyen gyorsan cuccot még soha sem raktam össze, mint akkor. Mivel sügérekből keveset láttam, ezért gondoltam előtte bemelegítek pár kisebb hallal. A pecát a tó legelején kezdtem, ahol már egész szépen sütött a nap. A víz tetején bodorkák, és vörösszárnyúak úsztak kisebb rajokban, mögöttük pedig pár balin. Felcsatoltam a FEHOVA-n szervált 2013.as színű salmo tinyt, és a raj elé dobtam,várva a reakciót. Éreztem egy kisebb kapást, de nem vágtam be rá, azt hittem nekihúztam egy kishalnak, de mikor a kis csali elém ért, észrevettem, hogy a kis bodrik jönnek utána, elég rendesen. Visszadobtam nekik, poénból, hátha valamelyik odaver neki. A csalit megállítottam olyan 2 méterre magam előtt, és az utána jövő kishalrajból, a legbátrabb bodri belekapott a kis hármashorogba.
A kis rovarfaló visszaengedése után, észrevettem pár bandázó pisztrángsügért a partszélben. Elővettem a felszíni wobbler arzenálom, és szinte az összeset kipróbáltam.
Rájuk volt érdeklődés..
Viszont ő lett a nyerő..
A norozinak, a zöld színű wobblerére volt érdeklődő, de rájött a turpisságra és továbbúszott. Felraktam egy dupla farkú twistert, és átmentem a kis kikötő másik oldalára, ahol 4-es csoportban bandáztak a sügérek. 1,5g-os jigfejet raktam a kis twisterre és a kis csapat útvonalát keresztező pontba dobtam. A twister pont akkor ért oda, mikor a halak átúsztak. Észre sem vettem, és már a szájába volt egy kis pityunak. Nagyon jól küzdött, életem legszebb hala volt.
Egy gyors fénykép után, már ment is vissza a haverjai közé. Maradtam a " bevált" színnél, és folytattam a dobálást. Mindenfele sügérek voltak, de nagyon rafinált volt az összes. Jött egy újabb kis csapat, akiknél az előző módszert alkalmaztam. A bandavezér sügér felfigyelt a kis csalira, de egy kis vizsgálat után továbbállt. A következő három társa követte a példáját. Az utolsó sereghajtó halacska viszont megelégelte, és rendesen odacsűrt a kis Mann's twisternek. Egy szaltókkal tarkított küzdelem után, kivettem a kis harcost, és átvittem apáméknak megmutatni. A bemutató után visszaengedtem, és folytattam a pecámat. Kiló fölötti példányok úszkáltak párban a vízinövények között, akiket nem igazán izgatott egy csali sem az arzenálomból. A halakat már nem érdekelte egyik műcsalim se, tehát pecám vége mellett döntöttem. Nagyon jó nap volt, és szerintem nem most voltam utoljára a peremvárosi horgásztavon.
